!Fi
gyelem! Ez a bejegyzés igen nagy spoilereket tartalmazhat a Keresztapa első részéből. Amennyiben még nem láttad tudd, hogy ennek elolvasása sok mindent elárul annak tartalmából.
Még egy hete sincs, hogy A Keresztapa trilógia első részéről írtam. Azóta megnéztem a másodikat is és be kell, hogy ismernem, hogy szerintem még az első résznél is jobb lett. Ugyan az IMDB az első résznél két ponttal kisebb jegyet adott erre, de ha jól belegondolunk belátjuk, hogy egy trilógia második része, ami önmagában nem állja meg a helyét és az előző rész nélkül semmit sem ér, nem kaphat elődjénél nagyobb jegyet. (Mondjuk ez saját vélemény, és talán pont annyira helytelen mint amilyen szubjektív)
Történet:
A történet két szálon fut és nem lineáris a történetalakítás. Az egyik szál a cselekmény jelenében játszódik, ahol abba maradt az előző rész, a másik pedig egy retrospektív történetszál. És ez a retrospekció az, ami igazán megfogott. A film kezdetekor 1901-ben, Sziciliában járunk. A 9 éves Vito Andolini (később Corleone) apját temetik, akit a helyi maffiavezér, Don Ciccio öletett meg. Apjuk temetésén Vito bátyját is lelövik, mert bosszút esküdött apja haláláért. A következő jelenetben Vito anyja Don Ciccio bocsánatáért esedezik, hogy kegyelmezzen meg a kis Vitonak, de nemet mond tudván, hogy a fiú idősebb korában meg akarja majd bosszúlni két családtagjának elvesztését. Ekkor Vito anyja kést ragad és a don nyakához szorítja, de szinte azonnal le is lövik az asszonyt. A célját elérte: lehetőség nyílt a fiú menekülésére, aki ki is használva azt a városka lakóinak segítségével elhajózik Ámerikába.
A történet két szálon fut és nem lineáris a történetalakítás. Az egyik szál a cselekmény jelenében játszódik, ahol abba maradt az előző rész, a másik pedig egy retrospektív történetszál. És ez a retrospekció az, ami igazán megfogott. A film kezdetekor 1901-ben, Sziciliában járunk. A 9 éves Vito Andolini (később Corleone) apját temetik, akit a helyi maffiavezér, Don Ciccio öletett meg. Apjuk temetésén Vito bátyját is lelövik, mert bosszút esküdött apja haláláért. A következő jelenetben Vito anyja Don Ciccio bocsánatáért esedezik, hogy kegyelmezzen meg a kis Vitonak, de nemet mond tudván, hogy a fiú idősebb korában meg akarja majd bosszúlni két családtagjának elvesztését. Ekkor Vito anyja kést ragad és a don nyakához szorítja, de szinte azonnal le is lövik az asszonyt. A célját elérte: lehetőség nyílt a fiú menekülésére, aki ki is használva azt a városka lakóinak segítségével elhajózik Ámerikába.
A retrospektív jeleneteknél a fiatal Vito Corleone játszodja a főszerepet, az 50 évvel később játszódó részeknél, pedig Vito fiáé, Michaelé lesz ez a pozíció. Minden egyes ilyen visszapillantásnál érdekesebbnél érdekesebb dolgokat tudunk meg A Keresztapa első részének főszereplőjéről, Vito Corleonéről. Többek közt megtudjuk, hogy miként kapta a Corleone nevet, hogyan találkozott Clemenzával, hogy lett belőle maffia, hogyan indította el a cégét, etceterá. A visszapillantó részek és a történet jelenében játszódó részek váltogatják egymást egy-egy fontosabb jelenet után. Ez ugyan nem egyedülálló, rengeteg film és könyv élt már ezzel a megoldással, de mégis csak ez teszi igazán izgalmassá a trilógia második részét.
Viszont egy igen bosszantó dolgot is meg kell említenem. A film több mint fele olaszul van, amit sajnos én nem beszélek, így muszáj volt letöltenem feliratot hozzá, amit viszont igen sok ideig kerestem, hiszen én csak az olasz részekre akartam feliratot rakni, na de mindegy is. Végül megoldódott, és így teljes volt az élmény.
Szereplők / Színészek:
Amint tudjuk az első film végén eléggé sok szereplő meghal, köztük a főszereplő, Vito Corleone is. De ez még nem jelenti azt, hogy teljesen kiíródtak a forgatókönyvből. A meghalt szereplők közül többel is találkozunk majd, főleg a retrospektív jelenetekben, vagy Michael visszaemlékezései során.
Amint tudjuk az első film végén eléggé sok szereplő meghal, köztük a főszereplő, Vito Corleone is. De ez még nem jelenti azt, hogy teljesen kiíródtak a forgatókönyvből. A meghalt szereplők közül többel is találkozunk majd, főleg a retrospektív jelenetekben, vagy Michael visszaemlékezései során.
Vito Corleonéról a legtöbb embernek Marlon Brando jut eszébe, de a második részben Robert De Niro játszotta a fiatal Vitot, és meglepően jól. Nem igazán szeretem őt, de meglepett, hogy mennyire talált hozzá ez a szerep. Ugyanúgy ki kell emelnem Al Pacino és Robert Duvall játékát is, akik Michael Corleonét és Tom Hagent játszották.
Zene / Hangok:
Ahogy az első résznél nem volt, úgy itt sincs semmi olyan amibe bele lehetne kötni ezen a téren. Gondolom nem lep meg senkit, ha azt állítom, hogy a hangulat igen nagy százalékát a képkockák alatt futó zene adja. Nem csak itt, hanem minden filmnél. Képzeljünk el egy horror történetet ami alatt nincs zene. Na hát az biztos, hogy senkit sem ijeszt meg, sőt egyenesen nevetésre késztet. Nino Rota komponálta a Keresztapa trilógia zenéit, és említenem sem kéne, hogy rendkívülien jók lettek. Íme a bizonyíték:
Ahogy az első résznél nem volt, úgy itt sincs semmi olyan amibe bele lehetne kötni ezen a téren. Gondolom nem lep meg senkit, ha azt állítom, hogy a hangulat igen nagy százalékát a képkockák alatt futó zene adja. Nem csak itt, hanem minden filmnél. Képzeljünk el egy horror történetet ami alatt nincs zene. Na hát az biztos, hogy senkit sem ijeszt meg, sőt egyenesen nevetésre késztet. Nino Rota komponálta a Keresztapa trilógia zenéit, és említenem sem kéne, hogy rendkívülien jók lettek. Íme a bizonyíték:
Összegezve:
Amint már említettem, személy szerint én jobban élveztem mint az első részt. És amit szintén említettem, ennek az okai főként a visszatekintő jelenetek voltak. Néhány zavaró dolgot is ki lehetne emelni, de azok úgyis annyira kisebbségben vannak, hogy szinte észre sem vevődnek, de ha igen, hát akkor is elsíklik az ember fölöttük. Ilyen zavaró dolog például a film hossza. A három órás filmet két nap alatt tudtam megnézni, főként időhiány miatt. Az a három óra akárhogy is sok, és egy huzamban megnézni igen fárasztó lehet. Amit már megemlítettem az a felirat szükségessége, hiszen a film fele olaszul van. Ami nem rossz dolog, hiszen ez is csak hozzáad a hangulathoz, de okozott bizonyos nehézségeket. Egy másik probléma, hogy néhány esemény minden magyarázat nélkül, váratlanul történik ezzel is nagyon összezavarva a nézőt. A végén el kellett olvassak még egy tartalmat is, hiszen egyes dolgok nekem annyira lezáratlannak, félbehagyottnak tűntek. A szereplőkkel is könnyen össze lehet kavarodni, pont az előbb említett okból kifolyólag. Van olyan szereplő akiről nem tudtam eldönteni, hogy kinek a testőre, és volt olyan akiről már azt hittem, hogy rég meg halt, közben csak összetévesztettem valakivel.
Amint már említettem, személy szerint én jobban élveztem mint az első részt. És amit szintén említettem, ennek az okai főként a visszatekintő jelenetek voltak. Néhány zavaró dolgot is ki lehetne emelni, de azok úgyis annyira kisebbségben vannak, hogy szinte észre sem vevődnek, de ha igen, hát akkor is elsíklik az ember fölöttük. Ilyen zavaró dolog például a film hossza. A három órás filmet két nap alatt tudtam megnézni, főként időhiány miatt. Az a három óra akárhogy is sok, és egy huzamban megnézni igen fárasztó lehet. Amit már megemlítettem az a felirat szükségessége, hiszen a film fele olaszul van. Ami nem rossz dolog, hiszen ez is csak hozzáad a hangulathoz, de okozott bizonyos nehézségeket. Egy másik probléma, hogy néhány esemény minden magyarázat nélkül, váratlanul történik ezzel is nagyon összezavarva a nézőt. A végén el kellett olvassak még egy tartalmat is, hiszen egyes dolgok nekem annyira lezáratlannak, félbehagyottnak tűntek. A szereplőkkel is könnyen össze lehet kavarodni, pont az előbb említett okból kifolyólag. Van olyan szereplő akiről nem tudtam eldönteni, hogy kinek a testőre, és volt olyan akiről már azt hittem, hogy rég meg halt, közben csak összetévesztettem valakivel.
Ugyan az IMDB listáján a harmadik helyet érte el, az én listámon feltolom őt a második helyre. Körül-belül ugyan olyan pontszámot tudnék adni a trilógia első két részére, azaz a maximális 100-at, lévén ez az eddigi legjobb film, amit valaha is láttam. Bár pontszámban megegyeznek a listán még sem kerülhetnek ugyanarra a helyre, ezért úgy véltem logikusnak, ha az első rész után, ez foglalja el a dobogó második fokát.
1. A Keresztapa
2. A Keresztapa II.
3. A remény rabjai
További szép napot és kellemes filmnézést kívánok!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.